A múlt évben még egy helyben álltam - értetlenül és tétlenül - , mert az érzelmi fájdalom azzal mérgezett, hogy nekem most biztosan semmi sem sikerül.
Elcsépelt fogadalmak, látszólag új tollal íródott halvány elhatározások, mint egy pislákoló gyertya lángja, melynek szerény fényét az első fuvallat taccsra vágja.
Sokat botladoztam, míg végül az új útra léptem, korábban a földet pásztázó szemeimmel végre az ég felé néztem.
A sorskerék forog tovább, de az éltető dalaimat tápláló lemez most nem akad, úgy érzem az életem jó irányba halad. 
