Nevettem mikor nevettél, kéz a kézben mosolyországba vezettél.

Óvodában játszott még gyermeki énem, mikor beléptél az ajtón, félénken szemedbe néztem.

Ringatott az álom, hogy újra veled lehessek, szabad vagyok arra, hogy tisztán, önzetlenül szeressek.

Idétlen időkig szeretnék ragyogni a fényben, veled a földi lét minden pillanatát ezerszer szebben megélem.