Virtuális karcolások

Lassíts, kanyar!

2017. február 26. - Nyalifali085

Tanulj meg férfi módjára határozottan vezetni, és ne próbálj engem megvezetni! - csengett a fülemben az igen kemény felszólalás. Pedig mindvégig az anyósülésen mocorogtam, azzal bódítva magamat, hogy az én kezemben feszül a kormány. Valójában mindig a Nő irányít! Ha ő nem ad finom jelzéseket arra…

Tovább

Sorok között rejtőzik Ő, a nagybetűs Nő

Nevettem mikor nevettél, kéz a kézben mosolyországba vezettél. Óvodában játszott még gyermeki énem, mikor beléptél az ajtón, félénken szemedbe néztem. Ringatott az álom, hogy újra veled lehessek, szabad vagyok arra, hogy tisztán, önzetlenül szeressek. Idétlen időkig szeretnék ragyogni a fényben,…

Tovább

Sötét verem

Hittem benne, hogy tudok rá hatni, hogy nem fogunk egymástól újabb pofonokat kapni. De a szavak csak szavak maradnak, mindaddig míg puszta ego simogatástól többet nem adnak. Ostoba vagyok, hogy újra és újra elkövetem ugyanazt a hibát, viselkedésemmel csak szítom a vitát. Sok mindennel imponálni…

Tovább

Éltető napsugár

Egyre többet süt a nap, van akinek az udvarát már hóvirágok lepték el. Ő is szeret bennük gyönyörködni, misztikusan csillogó tekintete visszatükrözi a természet csodáit. Helyettem most a napsugár cirógatja finom bőrét, de csak percekre áll meg, hogy élvezze meleg kényeztetését. Izgő-mozgó…

Tovább

Ágyban, gondolatok közt...

Túl sokat adtál ahhoz magadból, hogy ne csak halvány emlékképként tároljalak gondolataim világmindenségében. Mindeközben rengeteg olyan momentum is fűződik hozzád, amivel már nem csak az agyamat bódítottad, de a szívemre is hatást gyakoroltál. Mindez csak délibáb lenne? Ilyen ingoványos talajon…

Tovább
süti beállítások módosítása